2009 november 16. 23:38
Box Office: Drágaság
Az amerikai mozik bevételei, 2009. november 13 - 15.
Szép lassan a végéhez ér a XXI. század első évtizede, és egy ilyen időintervallum után nem árt néhány korábbi képletet újraértelmezni; akkor, mikor Hollywoodban a 'minél nagyobb közönség igénye = annál nagyobb költségvetés' egyenlete a végletekig feszül. A büdzsé mínusz bevétel axiómája már a múlté, hiszen hiába rengette meg Észak-Amerika mozikasszáit a 2012 című film nyitánya alkalmával, kétszázmilliós produkciós költségei nem engedik, hogy sikerfilmnek kiáltsuk ki.
A csúcson
A maja indiánok naptára szerint a létezés három év múlva véget ér a Földön, azonban addig még bizton számíthatunk az élet rendjére: Roland Emmerich lerombolja a fél, de az új produkciójára jellemző progresszív szellem jegyében inkább már az egész világot, a nézők pedig tömegesen felsorakoznak a mozikasszáknál világszerte. A 2012 (hazai bemutató: már a mozikban) természetesen sikerre volt ítélve. Egy olyan ösvényen halad, amit rendezője a még mai szemmel sem kismiska számokat produkáló A FÜGGETLENSÉG NAPJA által jelölt, majd a természet mumusát bemutató HOLNAPUTÁN-nal taposott ki. A legújabb darabban nem csak ezek, de az elmúlt másfél évtized szinte minden katasztrófafilmjének elemei visszaköszönnek, s tekintélyes játékideje még inkább felhívja rá a figyelmet: ez bizony az ősz első eseményfilmje, amit feltétlenül látni kell. A marketinggépezet már jó ideje kattog: a korábban bevált, világhírű-épületek-veszélyben momentum ezúttal sem maradt el, az előzetes nem fukarkodott spielbergi módra a lényeg felvillantásával, és persze az internet is beszállt a játékba ("google it!"). A maja időszámítás végére való alapozás is itt volt igazán fontos, hogy valami megfogható, talán aggasztó, de az érdeklődést mindenképpen felkeltő, valóságbeli kapaszkodót nyújtsanak a potenciális közönségnek; ez a vélt tény (sic!) a filmben magában jóval visszafogottabb, s mellé tudományos alapot is igyekszik szolgáltatni a világvégére. S bár van olyan perverz az ember, hogy önmagában otthona vesztének látványa is hívogassa és elszórakoztassa, azért nem árt feneket keríteni a dolognak. Lévén, hogy nemre, korra, rasszra, vallásra és minden egyéb ismérvre tekintet nélkül igyekeztek az alkotók és a stúdió megszólítani a lehető legnagyobb közönséget, a többség igényeit kielégítő, bevált formulákkal egészült ki a forgatókönyv. Az alkalmi moziba járó ugyanis mit szeretne látni egy effajta filmben? Hozzá hasonló embereket, akiknek csak családjuk épsége számít, a megpróbáltatások által (újra) közelebb kerülő szereplőket, izgalmas, végletekig fokozott és kitartott akciójeleneteket, némi humort és a szükséges drámát, nem kimondottak fair politikusokat vagy hasonló állásban ténykedőket, akiknek fondorlatain felülkerekedik a legtisztább morál, és végül megoldásként az elmaradhatatlan ígéret a folytatásra. Azonban minél nagyobb magasságokba törnek a készítők, annál kisebb az esély, hogy a tapasztalt, sokat látott mozilátogató is maradéktalanul megtalálja számítását.
A legkevésbé persze ők hagynának ki egy event movie-t, amit a Sony jól időzített november közepére, az év végi mozgolódást megkezdő, globális blockbusterként. És a nézők jöttek: az első hétvégén 65 millió gyűlt össze a még visszafogottnak is mondható 3404 teátrumban, ami nem sokkal marad el az öt és fél éve látott HOLNAPUTÁN adatától. Az azóta megnövekedett jegyárak miatt a nézőbeli elmaradás magasabb, de meglehet, nyáron könnyebben, de főként sietősebben csúszik az ilyesmi. Sietősebben, mert a 2012 esetében a másnap 5%-os emelkedést hozott, ami jóval magasabb arány, mint a HOLNAPUTÁN-é, s a jövőre nézvést is kecsegtető adat. A jövő márpedig végtelenül fontos egy ekkora költségvetés mellett (200 - 260 millió között és további 100-150 milliós marketing), s bár a nullszaldó az USA és Kanada piacán közel van a kizárthoz, a 175 millió dollár egy ésszerű végkifejletnek tűnik ezen a ponton. Ehhez társul hozzá a világ többi részének bevétele, ahol a nézőket jobban lázba hozza a látványos katasztrófák ígérete: szerda és péntek között csaknem 60 millió dollár gyűlt össze mindössze 38 országból, amiben benne foglaltatik egyebek mellett minden idők második legerősebb nyitónapja a még mindig növekvő piacú Oroszországban. A nemzetközi bevételek vasárnappal bezárólag 160 millió dollárra rúgnak, s némi kitartással a félmilliárdot is elérhetik végül.
Mivel világpremierről van szó, a kritikusok szava a legkisebb mértékben sem árthatott a film pénzgyűjtő hadjáratának, s a nézői szájhagyomány, legyen bármilyen is, könnyebben szárnyra kap a továbbiakban. Nagy kérdés, hogy vajon ártott volna-e a kritikai rossz hír, ha eleve csupán a látványelemek keltették fel a néző érdeklődését. A becsmérlő vélemények ugyanis túlnyomó részt (most komolyan, hogy lehet a vizuális effektusokat 'cheesy'-nek titulálni?) a körítésnek szólnak, azaz a gyenge és hosszúra nyúlt forgatókönyvnek. A 39%-os Rotten Tomatoes-átlag masszív emelkedés a rendező előző munkájához, az I. E. 10 000-hez képest, azonban kevesebbeket nyert meg, mint a HOLNAPUTÁN.
A 2012 a hetedik legerősebb novemberi rajt birtokosa: három Harry Pottert, A HIHETETLEN CSALÁD-ot, a tavalyi A QUANTUM CSENDJÉ-t és az ALKONYAT-ot nem tudta megelőzni; jövő héten azonban az ÚJHOLD felülkerekedik rajta. Ez biztosabb a halálnál.
További bemutatók
A Focus Features minden erőfeszítés ellenére nem tudta az amerikai közönség számára csábítóvá tenni a ROCKHAJÓ (The Boat That Rocked / Pirate Radio; hazai bemutató: már DVD-n) című koprodukciós, de leginkább brit zenés vígjátékot. Először a dátum változott, majd a cím is, s a mozikat már új vágással érte el Richard Curtis filmje. A forgalmazó a reklámkampányban a hangsúlyt Philip Seymour Hoffman karakterére fektette: a 60-as években a brit zenei forradalmat egy amerikai DJ kezdte el. Mindez tehát csupán egy gyenge közepes átlagot generált 883 moziból; a 2,9 millió dolláros nyitány a top 10-en kívülre helyezi a művet, amit az amerikai újságírók nagyobb része élvezett, de csak módjával: erről árulkodik a Rotten Tomatoes pillanatnyilag épphogy nem friss 59%-a. A ROCKHAJÓ meglehet, 7 millió dollár alatt zátonyra fut.
Korábbi filmek
A második helyre csúszott vissza, de kiválóan tartja magát a KARÁCSONYI ÉNEK. A Disney animációs meséje 22 millió dollárt hozott második hétvégéjén, ami mindössze 26%-os negatív változást jelent. A film tehát a POLAR EXPRESSZ útjára lépett, magasabb kezdőtéttel, s ha tökéletesen követné annak vágányát, akkor még a 200 millió dollár is megvalósulhatna. Robert Zemeckis filmje a Hálaadás-hétvégét már 80 millió fölött fogja köszönteni.
A dobogó két felső foka alatt hamar érdektelenné válik a mezőny, egyedül a múlt héten mély benyomást tevő független film, a PRECIOUS: BASED ON THE NOVEL "PUSH" BY SAPPHIRE teljesítménye méltó figyelemre, de az nem is kicsit. A Lionsgate 174-re emelte a vetítő mozik számát, a hétvégi bevétel pedig 6 millióra ugrott; kísértetiesen rémlő folyamat ez a múlt hónapból. A PRECIOUS egy 1996-os könyv alapján készült, amely egy hánytatott sorsú, New Yorkban élő, 16 éves afroamerikai lányról szól. A kritika által méltatott filmet a manapság a szórakoztatóipar legbefolyásosabbjai között számon tarott Oprah Winfrey és Tyler Perry is melegen ajánlotta a szavára adóknak, amit nem elhanyagolható faktorként értékelnek az elemzők a film sikerében. A PRECIOUS a hétvégi lista 4. helyére lépett fel, 35 ezer dolláros mozinkénti bevétellel.
Filmajánló
